Az üzemorvos feladatai, az üzemorvosi vizsgálat menete

Admin • 2021.02.01

Az üzemorvos kulcsszerepet játszik a munkavállalók egészségének megőrzésében. Az foglalkozás-egészségügyi, vagyis üzemorvosi vizsgálatokat éppen ezért kötelező elvégezni. 

Ha belegondolunk, minden munkakör, még a legegyszerűbb is igényel bizonyos képességeket. Például egy fizetős parkolóban szolgálatot teljesítő parkolóőrnek is jó látásra, hallásra, alapvető kommunikációs és matematikai készségekre van szüksége, hogy a munkáját megfelelően el tudja látni. A másik oldalon pedig például egy atomerőműben vagy akár tűzoltóként is számos speciális foglalkozás-egészségügyi és egyéb feltételnek meg kell felelniük az ott dolgozóknak. 

Ezzel összhangban Magyarországon a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat törvényi előírás, vagyis kötelező minden munkáltató, illetve munkavállaló számára. (Részletesen a 89/1995. (VII. 14.) kormányrendelet, illetve a munkaköri, szakmai, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) számú rendelete szabályozza vizsgálatok lefolytatásának rendjét.)

Mi az az üzemorvos?

Az üzemorvos az a szakember, aki az említett munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a munkáltató megbízásából az előírások szerinti ütemezésben és módon elvégzi. Az orvosi alkalmassági vizsgálat eredményeként pedig megállapítja a munkaadó alkalmatlanságát vagy alkalmasságát az adott munkakörre vonatkozóan. 

Az üzemorvos feladatai: az üzemorvosi vizsgálatok

Az üzemorvosi vizsgálat tehát egy egészségügyi alkalmassági vizsgálat, amely legalább évente egyszer minden munkavállaló számára kötelező. Az alábbiakban áttekintjük a munkaköri alkalmassági vizsgálat fajtáit, valamint, hogy egy üzemorvosi vizsgálat miből is áll pontosan. 

Üzemorvosi vizsgálat munkavállalói kategóriák szerint

A korábban már említett 89/1995. (VII. 14.) kormányrendelet a munkavállalókat négy kategóriára osztja annak alapján, mennyire veszélyes az egészségre az adott munkakör. Az, hogy az orvosi vizsgálat miből áll pontosan, a munkavégzés körülményeitől is függ. 

Ennél is fontosabb azonban, hogy a rendelet az is előírja, mekkora létszám esetén kell a munkavégzés helyén foglalkozás-egészségügyi szakápolói, illetve üzemorvosi ellátást biztosítani.   

“A” foglalkozás-egészségügyi osztály

Ide tartoznak az egészségre legnagyobb kockázatot jelentő munkakörök. 

Ebben a kategóriában:

• amennyiben egy főműszakban minimum 301 munkavállaló dolgozik, a helyszínen foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátást,
• valamint 1000 munkavállalóra számolva egy szakápolót és egy üzemorvost kell biztosítania a munkavállalónak. 

 Néhány példa  az “A” foglalkozás-egészségi kategóriába tartozó munkakörökre:

• bányászat, kohászat, 
• valamint rákkeltő,
• radioaktív, 
• ismeretlen anyagokkal dolgozók,
• állatkísérleteket végző munkakörök,
• korkedvezményre jogosító munkakörök. 

“B” foglalkozás-egészségügyi osztály

Az előző kategóriánál kisebb kockázatot jelentő tevékenységek tartoznak ide. Jellemzően olyan munkakörök, amelyek gazdasági tevékenységekhez kapcsolódnak. 

A “B” kategóriába sorolt munkaköröket ellátó dolgozók esetében a munkáltató: 

• a munkavégzés helyszínén 300 fő felett biztosítja a foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátást,
• valamint 1200 munkavállalóra egy üzemorvost és egy szakápolót. 

Néhány példa az ide tartozó konkrét munkakörökre: 

• mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, 
• építőipar, 
• élelmiszer- dohánytermék- és italgyártás, 
• textíliák, ruházati termékek gyártása,
• szőrmekikészítés és festés, bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli előállítása, kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás, 
• vegyi alapanyagok és termékek gyártása, 
• gumi és műanyag termékek gyártása, 
• ásványi termékek gyártása, 
• nyersanyag visszanyerése hulladékból, 
• szárazföldi és csővezetékes, vízi, légi szállítás,
• egészségügyi és szociális ellátás, 
• állategészségügyi tevékenység, 
• nyomdaipari termékek gyártása.

“C” foglalkozás-egészségügyi osztály

A “B” osztályba sorolt munkaköröknél is veszélytelenebb tevékenységek tartoznak ide. 

Ezeknél a munkaköröknél elegendő 1500 munkavállalónként egy üzemorvos és ápoló biztosítása.

Milyen tevékenységek tartoznak ide?

Az “A” foglalkozás-egészségi kategórián kívül eső ágak, ágazatok, alágazatok, szakágazatok

• ipari, 
• szolgáltató, 
• kutató, 
• illetve számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos fizikai munkakörei.

Az “A”, “B” és “C” foglalkozás-egészségi kategóriák esetén azokat a nem fizikai tevékenységet végző munkavállalókat is ide sorolják, akik munkaidejük legalább 50%-át ilyen minősítést indokló környezetben töltik. 

“D” foglalkozás-egészségügyi osztály

A “D” foglalkozás-egészségi kategória jelenti a legkisebb egészségügyi kockázatot – ennek megfelelően itt az is elég, ha 2000 munkaválallóra jut egy üzemorvos és egy szakápoló. 

Ebbe az osztályba a:

• kutatás-szervezési,
• oktatási,
• kulturális,
• adminisztratív munkakörök dolgozói, 
• valamint az “A”, “B”, “C” foglalkozás-egészségügyi osztályba tartozó területek nem fizikai dolgozói tartoznak.

Az üzemorvosi vizsgálat fajtái

Az üzemorvos által elvégzett alkalmassági vizsgálat többféle lehet. Most csak felsoroljuk az egyes üzemorvosi vizsgálatokat, de részletesen is olvashatsz ezekről ide kattintva. 

Az üzemorvosi vizsgálat típusai:

• előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat,
• időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat,
• soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat,
• záróvizsgálat,
• elsőfokú és másodfokú munkaköri alkalmassági vizsgálat.

Az üzemorvosi vizsgálat részei

Az üzemorvosi vizsgálat célja, hogy megállapítsa, alkalmas-e az adott munkakör betöltésére a munkavállaló. További célja, hogy ha a dolgozó valamilyen okból hosszabb ideig nem dolgozott, kiderüljön, hogy alkalmas-e a munkavégzés folytatására. 

A hatályos foglalkoztatás-egészségügyi előírásoknak megfelelően az üzemorvos által elvégzett egészségügyi alkalmassági vizsgálat menete a következő:

• a dolgozó eddig előforduló betegségeinek megismerése,
• ha szükséges, az ezekkel kapcsolatos kontrollvizsgálatok elvégzése,
• fizikai vizsgálat, 
• látás- és hallásvizsgálat, 
• vérnyomásmérés, 
• idegrendszeri rutinvizsgálat,
• a jelenlegi munkaköréből adódó potenciális egészségügyi ártalmak számbavétele, 
• valamint az ezekhez kapcsolódó speciális szűrések.

Az üzemorvosi vizsgálat része a tüdőszűrés is, amit a kijelölt tüdőszűrő állomáson végeznek el. 

Korábbi posztunkban az itt leírtakon túl részletesen is olvashatsz az üzemorvosi vizsgálatokról, illetve arról, milyen papírokat kell magaddal vinned és hogyan zajlik a beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra.

A Fitpuli egészségprogramjának integrált részét képezik az üzemorvosi vizsgálatok

A Fitpuli egyik egyedülálló innovációja, hogy a kötelező foglalkoztatás-egészségügyi ellátást szervesen integrálja az általa nyújtott vállalati egészségprogramba. Ez azt jelenti, hogy az üzemorvosi vizsgálat nem csupán a szokásos, futószalagon végzett rutineljárást, hanem az adott munkavállalóra szabott egészségügyi ellátást jelenti. 

Ennek alapja a Fitpuli app, amelyhez minden, az egészségprogramban részt vevő cégnél dolgozó munkavállaló hozzáférést kap. Az app automatikusan rögzít minden fontos adatot a dolgozó életfunkcióival, egészségével kapcsolatban. Természetesen manuálisan is be lehet vinni további adatokat, például az illető szokásai, életmódja vagy korábbi betegségei kapcsán. 

Ennek köszönhetően az üzemorvos az app segítségével előzetesen lekérheti az orvosi vizsgálatra érkező dolgozó adatait. Így a vizsgálat nem az egyébként megszokott kérdésekkel kezdődik, hiszen az üzemorvos már minden lényeges információ birtokába kerül. 

Emellett az app segítségével is elvégezhetőek bizonyos vizsgálatok, amelyek nem pótolják az üzemorvosi vizsgálatokat, de hasznos információkat biztosítanak a munkavállalók számára saját egészségi állapotukat illetően.