Az egészségügyet digitalizálni nem kell félnetek jó lesz

Admin • 2019.12.03

A napokban hozta ki a Stanford Egyetem orvosi kara az egészségügy legújabb trendjeiről szóló 2017-es jelentését Harnessing the Power of Data in Health (kb. Az egészségügyi adatok igába hajtása) címmel. A MedCityNews összegyűjtötte azt az 5 trendet, ami ebből kirajzolódik. Lássuk, melyek ezek:

A viselhető kiegészítőket orvosi centrumok biztosítják majd

Az egyre fejlettebb okoseszközök és szenzorok kezdenek túlmutatni a fitnesz világán, lassan leszivárognak a krónikus betegségek napi szintű menedzsmentjébe. Amennyiben ez találkozik a felhasználók igényével, és megtörténik ezeknek a hagyományos orvosi ellátási rendbe való beillesztése, megnyithatják az utat a folyamatos állapotértékelés felé.

Big Data és kutatás

Tudni jobb, mint találgatni. Persze a tudáshoz vezető út rögös: először is végeláthatatlan kérdőíveket kell végigtöltögetni, amiben megadjuk az adatainkat, fizikai paramétereinket, életmódunk jellegzetességeit. Jobb esetben egyszer, rosszabb esetben minden applikációban újra. Aztán kezdődhet az adatok sokszor egyelőre öncélú gyűjtése, minimális visszajelzés mellett. Ha jobb elemzést és személyre szabottabb visszajelzést kapnánk, mindjárt ugrásszerűen javulna a felhasználói élmény.

Prediktív algoritmusok

Jósolni nagyon nehéz, különösen, ha a jövőről van szó, állította Niels Bohr. A probléma összetettségét jól érzékelteti, hogy a termékek és szolgáltatások eladásában érdekelt óriáscégek is küzdenek azzal, hogy minél pontosabban feltérképezzék a felhasználói ízlést. Akinek az eddigi vásárlásai alapján próbált már könyvet ajánlani az Amazon, filmet a Netflix vagy zenét a Spotify, tudja, mennyire mellé lehet ezzel lőni. Mit tudhat akkor ez egy olyan bonyolult rendszer esetében, mint az emberi test. Mindenesetre az érdeklődést mutatja, hogy egyre több olyan startup indul, ami például a genetikai információ elemzése révén jósol betegségeket, hajlamosító tényezőket. A visszajelzések alapján meglepően jól.

Virtuális vizit

Az írásos vagy videocseten keresztül nyújtott orvosi ellátás kényelmi szolgáltatásként indult (kikerülve a körülményes utazást, várakozást, időmenedzsmentet), de hamar találkozott a finanszírozói érdekkel. Sokan rájöttek, hogy a helyben nyújtott egészségügyi szolgáltatás költségének emelkedése miatt telemedicinával könnyen lehet a ráfordításon faragni. Persze nyugaton minden más, mondhatnánk, de mielőtt ezt ilyen könnyen lesöpörjük, vegyünk egy égető hazai problémát. Érdemes lenne például megfontolni, nem lenne-e egyszerűbb a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokat telemedicinálisan ellátni. Nyerünk-e annyit a problémamentes háziorvosi rendszerrel, mint amennyit veszítünk a fizikális vizsgálatot érintő limitációkkal?

Az esetmenedzsereknek egyre nagyobb szerepük lesz a megelőzésben

A hazai rendszertől idegenek az esetmenedzserek, a magyar viszonyokat ismerve legfeljebb az onkológiai betegek részére indulhat valaha hasonló kezdeményezés, ha egyáltalán. Noha nem egy-egy páciens betegútjának menedzselése a feladat, de a prevenciós szemléletet tekintve valami ilyesmit próbál az egészségfejlesztési irodák hálózata betölteni. A prevenciós szemlélet itt kifejezetten elvárás, a digitális megoldásokkal ezek megerősíthetők.

És el is értünk az 5 jóslat végére. Hamarosan mindegyiknek egy-egy részletesebb cikket fogunk szentelni, hogy kiderítsük, hol tartunk most. Nehogy időközben csöndben elrobogjon mellettünk a forradalom.