Az employer brandingből ma már az egészségbranding is kihagyhatatlan

Admin • 2021.11.26

Egészségbranding? Az meg mi? Az employer branding új eleme, amit ma már nem szabad kihagyni a számításból.

Az employer brandingről, vagyis arról, hogy a munkáltatói márkaépítésről, arról, hogy a vállalatok hogyan kommunikálják a vállalat mint munkáltató értékeit, sok szó esik. Mivel a verseny az igazán jó munkavállalókért egyre nő, a vállalatoknak is egyre fontosabb ez a téma. Hiszen melyik cég ne akarná, hogy a potenciális álláskeresőkben olyan kép éljen róluk, mint olyan vállalatról, ahol jó dolgozni.

Ennek a képnek az utóbbi években egyre hangsúlyosabb részévé vált az is, hogy milyen egészséggel kapcsolatos juttatásokat biztosítanak a munkavállalóknak. A Humánpolitika reprezentatív kutatása már 2019-ben is arra jutott, hogy „a munkavállalók több mint 50%-a kész lenne munkahelyet váltani, ha olyan ajánlatot kapna, ahol az egészségre pozitívan ható juttatások szélesebb körűek.” Magyarán a jobb egészségügyi juttatások vonzóbb munkaadóvá teszik a vállalatokat.

Az említett kutatás egyáltalán nem régi, 2019-es, azóta azonban sok víz lefolyt a Dunán: a pandémia hatására a vállalatok egészség-stratégiájának szerepe alaposan felértékelődött. Hiszen ki ne tapasztalta volna meg a saját bőrén, mekkora kihívás tud lenni egy erősebb járványhullám idején receptet íratni vagy belátható időn belül időpontot szerezni egy diagnosztikai vizsgálatra? Ez utóbbihoz álljon itt egy beszédes adat: egy kutatás szerint 2020-ban 15-20%-kal csökkent a kimutatott daganatos megbetegedések száma.

Felhívnánk a figyelmet a „kimutatott” szócskára, ami elárulja a számok okait, éspedig, hogy sajnos nem orvosi áttörés történt, hanem az elmaradt vizsgálatok miatt ezeket a betegségeket egyszerűen nem találták meg. Így aztán nem meglepő, hogy a pandémia és a járványügyi intézkedések hatására alapvetően változott meg az emberek gondolkodásmódja a saját egészségükkel és biztonságukkal kapcsolatban. Ezt a változást pedig a munkaadók sem hagyhatják figyelmen kívül. Így jutottunk el egy új fogalom, az egészségbranding kialakulásához.

Pandémia és egészségbranding

Az egészségbranding, persze, messze nem csak arról szól, hogy vonzó-e a vállalat munkaadóként. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy egy jól kialakított egészségprogram mennyit spórol a vállalatnak, s mint ilyen, nagyon is számszerűsíthető érdeke fűződik hozzá. Ezt egyébként maguk a vállalatok is egyre jobban értik. Emellett nem szabad lebecsülni azt sem, hogy a vezetői szemléletet is formálja a pandémia: a vállalatok ma már nem akarják védőháló nélkül hagyni a munkatársakat.

A Fitpulinál sokat kutatjuk a vállalatok wellbeing stratégiáit és azt, hogyan gondolkoznak a jóllétről. Nemcsak mélyinterjúkat csináltunk a HR vezetőkkel, de egészségtérkép kutatásunk a vállalat egészségességét is vizsgálta, legújabb kutatásunk pedig több mint száztíz kis- és nagyvállalat wellbeing stratégiáját, és annak a pandémia hatására bekövetkezett változását kutatta. Kutatásaink során azt találtuk, hogy a járvány előtt a munkahelyi egészség- és jóllétprogramok a legtöbb helyen gyerekcipőben jártak. Afféle hangzatos buzzword volt, amiről ha szó is esett, inkább afféle „nice to have” dolognak tartották, és nem nagyon léteztek egységes értelmezései a fogalomnak, mindenki mást értett munkahelyi egészség-intézkedése alatt gyümölcsnaptól céges kondibérletig.

Persze, már a járvány előtt is akadtak vállalatok, ahol komolyan vették a munkahelyi jóllét dimenzióit, és megfelelő figyelmet fordítottak azokra. Így a fizikai egészség mellett a mentális és a pénzügyi egészségre is jutott fókusz, sőt, az ún. szociális egészégre is, amit a járvány óta már aligha kell elmagyaráznunk bárkinek. De azért a tipikus eset inkább úgy nézett ki, hogy a járvány betörésekor az új egészség-protokollok költségeit a wellbeing-büdzséből vonték el – már ha egyáltalán volt olyan.

Ép lélek

A kutatásunk a fentiek mellett egy fontos változást talált a munkahelyi egészséggel kapcsolatos attitűdökben: a testi egészségről áttevődött a hangsúly a mentális egészség támogatására. A jólléti juttatások között egyértelműen a mentális egészséget és a stresszkezelést elősegítő intézkedések állnak az élen. Második helyre a munkahelyi szociális kapcsolatok erősítését szolgáló megoldások kerültek, és már nem is csak a szokásos csapatépítő megoldások iránt érdeklődnek a cégek. A rendszeres testmozgás elősegítésére irányuló törekvések korábban is népszerűek voltak, és ez a járvány óta is megmaradt, de a harmadik helyre szorult vissza.

Az is látszik, hogy a vállalatok viszonylag gyorsan, reaktívan, reziliensen és kreatívan válaszoltak a kihívásokra. Egyértelműen nőtt az általános igény a vállalati egészség- és wellbeing-programokra. Mi több, ma már nem az a kérdés, hogy van-e ezeknek létjogosultsága, hanem, hogy hogyan lehet a programokat mindenkire kiterjeszteni?

Mi a Fitpulinál már régóta abban látjuk a programok sikerességét, hogy azokat a munkavállalókat is meg tudjuk szólítani, akik maguktól nem vennének részt ezekben a kezdeményezésekben. A maguktól is egészségtudatos, sokat sportoló, egészségtudatos munkavállalókat megszólítani nem nehéz, hisz ők eleve érdekeltek lesznek. Azonban az egészségtudatossággal még csak ismerkedő kollégák elérése, bevonása kulcsfontosságú. Úgy tűnik a vállalatok hasonló konklúzióra jutottak: a LinkedIn-en lépten-nyomon vállalati programok jönnek szembe.

Z generáció és munkaerőpiac

Az egészségbranding kapcsán szót kell ejteni a munkaerőpiacra nemrég megérkezett Z generáció hatásairól is. Ez a nemzedék már nem csak az anyatejjel magukba szívott technológiai ismereteiről híres, hanem tudatosságáról is. Ez pedig az egészségtudatosságban is megjelenik, nem ritkám hallani HR vezetőktől olyan anekdotákat, melyek a fiatal generáció wellbeinghez kapcsolódó, egyértelműen artikulált igényeikről szól. A Z generációban az egészségtudatosság a személyes márka része. Hogy hogyan étkeznek, mennyit és mit mozognak, hogyan tesznek a mentális egészségükért, az olyan alapeleme személyiségüknek, hogy azt a munkavállaláskor sem szeretnék háttérbe szorítani.

Ez az a pont, ahol megjelenik az egyéni és vállalati egészség(branding) fit fogalma, azaz, hogy mennyire passzolnak össze a vállalat és a munkavállaló egészséggel és jólléttel kapcsolatos nézetei. Az employer és egészségbranding stratégiák kialakításakor tehát már ezt is figyelembe kell vennie a vállalatoknak. Ebben, ahogy a vállalati egészség- és jóllét-programok megalkotásakor érdemes szakértői segítséget kérni: ebben a Fitpuli is örömmel ad tanácsot.