Az egészségügy alapvető kihívásaira adhat választ a Fitpuli és a XUND együttműködése

Admin • 2024.03.12

Életmód és egészség, telemedicina és mesterséges intelligencia ér össze, amikor összefog a Fitpuli és a XUND, hogy új irányt mutassanak az egészségügy digitalizációjában. Interjú Petrovics Tamással, a XUND alapító-igazgatójával és Oláh Dániellel, a Fitpuli alapító-igazgatójával. 

Egészségdigitalizációs startup – így hivatkozik a XUND-ra a Forbes cikke. Ezt a szót azért nem ismerik még sokan, definiáljuk ezt a kifejezést, mit takar?

Petrovics Tamás: A kifejezés eredetije az angol ‘digital health startup’, amely olyan fiatal vállalatot takar, amely analóg, tipikusan humánerőforrás-igényes egészségügyi folyamatok digitalizációjával és automatizációjával foglalkozik. Ilyen cég a XUND és a Fitpuli is.

Ha a nagymamának akarnánk elmagyarázni, mit mondhatnánk el, mivel foglalkozik a XUND?

Petrovics Tamás: Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatnánk, a XUND egy beszélgetést szimulál a beteg és egy orvos között. A beteg indíthatja az interakciót egy tünetével, amit tapasztal, vagy egy olyan megbetegedéssel is, amiről úgy gondolja, hogy kialakulhatott nála. Az algoritmus ezután feltesz körülbelül 20-25 egyszerű kérdést a betegnek, ahogy azt egy orvos is tenné. A cél az, hogy a kérdések révén egy strukturált összképet kapjon a beteg tüneteiről, korábbi megbetegedéseiről, gyógyszereiről, és így tovább. Ezen információk alapján a XUND rendszere azonosítja a legvalószínübb okot, illetve kiszámítja a feltételezett betegség valószínűségét, majd ajánlást tesz a betegnek, hogy merre tovább, hogy mi lehet a legjobb következő lépés a betegúton.

Az AI rendszert, amit használtok, ti építettétek fel a nulláról? Mesélj kicsit ennek a folyamatáról! Hogyan, miből tanul ma ez a mesterséges intelligencia? 

Petrovics Tamás: Az algoritmusunk NLP (Natural Language Processing) segítségével képes több millió strukturálatlan orvosi publikációt elemezni és strukturált adatokat kinyerni belőlük betegségek, tünetek és más egészségügyi tényezők közötti összefüggésekről. Ezeket az adatokat, mielőtt a rendszerbe bekerülnek, orvosi csapatunk validálja kvalitatív publikációk segítségével. Ezen összefüggések segítségével képes a rendszerünk azonosítani a beteg egészségügyi problémáit és a megfelelő ajánlásokat tenni.

Hogyan találkoztatok a Fitpulival, hol érnek össze a tevékenységeitek, miben tudtok egymásnak kölcsönösen segíteni?

Petrovics Tamás: A Fitpulival egy konferencián, aztán pedig egy partnerük által kerültünk kapcsolatba. Hosszabb ideje egyeztetünk egy esetleges együttműködésről, akár a magyar, akár nemzetközi piacon, hiszen a termékeink jól kiegészítik egymást. Az fogott meg a Fitpuliban elsősorban, hogy hosszútávon segíti a felhasználóit az egészségmegőrzésben, míg a XUND főként akut esetekben tud megbízható ajánlást tenni a szükséges lépéseket illetően. Így a XUND segítségével a Fitpuli diagnosztikai döntéstámogatást tud biztositani felhasználóinak, a Fitpuli pedig segíthet a XUND klienseinek egy átfogó digitális platform felépítésében, egy már kellően letesztelt, barátságos felületen keresztül. A Fitpuli az életmódra, az emberek egészséggel kapcsolatos edukációjára fókuszál, amelyhez a XUND és a Fitpuli összekapcsolódásával egy sokkal inkább orvosi vonatkozású támogató motor kapcsolódik most.

Hogyan tud összefonódni a Xund által nyújtott specifikus tudás a foglalkozás-egészségüggyel, és miért fontos ez? 

Oláh Dániel: A Fitpulival az alapvető elképzelésünk az volt, hogy az aktív korú munkavállalók egészségmegőrzését erősítsük a fejlesztésünk adta lehetőségek révén. Ehhez nagyon jó bemeneti pont volt az üzemorvosi ellátás, de mindez azóta kiegészült további lehetőségekkel, biztosításokkal, egyéb wellbeing programokkal. Természetesen továbbra is fókuszálunk erre a területre, hiszen a vállalatok életében a foglalkozás-egészségügyi ellátás kiemelten fontos. A munkavállalók hajlamosak addig nem találkozni orvossal, ameddig nincs konkrét panaszuk, így akár évekig is rejtve maradhatnának betegségek. Ezért is van népegészségügyi szempontból kiemelt szerepe az üzemorvosnak. Azonban arra, hogy az akut bajokra reagáljunk, az üzemorvosi ellátás nem ad teret, így a FitPuli-XUND együttműködés segíthet a betegeknek legalább abban, hogy amennyiben tünetük van, akkor merre induljanak – mindezt a Fitpuli appban. 

Mik a közös tervek – illetve amit ezekből tudni lehet? Nemzetközi tervek?

Oláh Dániel: A célunk a Fitpuli és a XUND képességeinek kombinálása a magyar és más európai piacok számára. A XUND nyugat-európai piacain sok esetben problémát jelent, hogy az egészségügyi cégek nem rendelkeznek megfelelő online felülettel, amelybe beépíthetnék a XUND orvostechnikai eszközét. Erre nyújthatunk megoldást egy kombinált ajánlattal, ahol a Fitpuli interfészként szolgál a partnerünk számára, hasonló módon ahhoz, ahogy azt Magyarországon teszi az UNION Biztosító számára. A Fitpuli pedig a XUND orvostechnikai eszközként certifikált API-ját beépítve teljesen új szolgáltatásokat tud nyújtani magyarországi ügyfeleinek, még komplettebb betegnavigációs platformmá tud válni és a jövőben teljesen új ajánlatokat tud majd fejleszteni a XUND algoritmusai segítségével a foglalkozás-egészségügyben és azon túl.

Sokan a telemedicinában látják az egészségügyi innováció jövőjét, kicsit hozzuk képbe az olvasókat, miért válik ez a terület egyre hangsúlyosabbá? 

Oláh Dániel: Nem gondolom, hogy a telemedicina – értve ez alatt azt, hogy az orvos ül a videochat előtt és beszél a beteggel – jelentené kizárólag az egészségügyi innováció jövőjét. A telemedicina kétségtelenül egy fontos építőeleme tud lenni a jövő digitális egészségügyi rendszerének, de önmagában nem jelent megoldást, mivel a humánerőforrás-hiányt nem tudja orvosolni az egészségügyben. Elengedhetetlen, hogy olyan autonóm rendszerekkel tehermentesítsük a rendszert, mint a XUND, amely emberi beavatkozás nélkül képes a beteget a megfelelő kezelési pontra navigálni es informálni. 

Jól sejtem, hogy ez a trend valahol egy válasz az egészségügyben jelentkező szakemberhiányra is?

Oláh Dániel: Igen, ahogy mondtam, ez lehet egy olyan innovációs irány, amely képes csökkenteni a szakorvosok leterheltségét bármely egészségügyi piacon, országoktól függetlenül. Nyilván fontos az egyes egészségügyi területek specifikumaira történő finomhangolás, de mind a Fitpuli, mind a XUND erős tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, és mindkét cég esetén van annyira erős a szakmai háttér, hogy ez ne jelentsen problémát.

Mik most a fő kihívások a telemedicina területén? 

Oláh Dániel: A telemedicina és a klasszikus értelemben vett egészségügy ugyanazzal a problémával küzd: stagnáló vagy sok esetben csökkenő méretű szakemberállományra egyre nagyobb nyomás nehezedik az egyre nagyobb számú és egyre idősebb betegek felől. Így olyan megoldásokra van szükség mindkét területen, amelyek anélkül tudják a rendszert tehermentesíteni, hogy további emberi erőforrásokat vonnának be.

A XUND által nyújtott szolgáltatás nagyon összevág a korszellemmel: úgyis mindenki Doktor Internethez fordul, ha valami baja van, miért ne tehetné ezt úgy, hogy butaságok helyett valódi szakmai iránymutatással találkozik? Ilyen értelemben tulajdonképpen rejtély, hogy hogyhogy nem jött létre egy ilyen szolgáltatás korábban? Miért lehet ez így?

Petrovics Tamás: A statisztikák szerint minden huszadik Google-keresés egészségügyi témában történik és az európai internet felhasználók 94%-a vallja, hogy fordult már az internethez egészségügyi kérdésekben. Az igény tehát valós és jelentős, a minőségi, certifikált alternatívák viszont ritkák. Az innováció az egészségügyben egy kihívásokkal teli terület, mivel a rizikó minimalizálása olyan alapvető elv, amely szembemegy a sok startup által követett “move fast and break things” mantrával. Ennek megfelelően kevesen vágnak bele és valószínüleg mi is főként azért tettük, mivel nem láttuk, hogy mekkora kihívásokkal fogunk szembesülni az úton. Természetesen örülök, hogy belevágtunk, de rendszerünket II.a kategóriájú orvostechnikai rendszerként certifikálni olyan feladat volt, amibe akár bele is törhetett volna a bicskánk – szerencsére nem törött.

Mik az egészségügy digitalizációjának legnagyobb akadályai itthon? És miért lenne rá annál nagyobb szükség? 

Oláh Dániel: Az egészségügy egy sokkal megfontoltabb és lassabban mozgó terület, mint a kereskedelem, vagy más iparágak, amelyeket feje tetejére állított az innováció az elmúlt évtizedekben. Ez így helyénvaló, mivel emberek egészsége és élete forog kockán, így nem lehet könnyelmű döntéseket hozni. Ezzel egyidejűleg a lassúság, a magas rizikó és a jogi kihívások elrettentő erővel bírnak az alapítók és a befektetők számára – nem csak Magyarországon, hanem világszerte. A COVID óta azonban soha nem látott sebességgel halad az innováció az egészségügyben. Ennek fő oka, hogy olyan strukturális problémák kerültek felszínre, mint a szakemberhiány és a megbízható adatvezérelt betegirányítási rendszerek hiánya. A lehetőség és a szükség hatalmas az egészségügyben, de aki itt akar innovátor lenni, annak maratonfutásra kell készülnie, nem pedig sprintre.

Bár ezek a szolgáltatások jellemzően a magánegészségügyben kezdenek terjeszkedni, nyilatkoztál olyat, hogy az állami szektorral is szívesen működnétek együtt – hogyan képzelitek el ezt? Az ő oldalukról mennyire van erre nyitottság? 

Petrovics Tamás: A korábbiakban felvázolt problémák hatása világszerte az állami egészségügyben a legkiélezettebb. Az innováció tipikusan a magánszektorban indul, mivel könnyebben mozgosíthatóak az anyagi erőforrások és a versenyhelyzet is kiélezettebb. Ezzel egyidejűleg az egészségügy a fejlett országok túlnyomó részében még mindig nagyrészt állami kézben van, így az innováció hatása is csak akkor tekinthető rendszerszintűnek, ha eléri az állami szintet – nekünk is ez a célunk.