Kiégés munkáltatói szemmel

Admin • 2019.12.04

A kiégésről ma már nem csak hétköznapi benyomásként, vagy éppenséggel kifogásként kell beszélnünk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy 2019 májusában a WHO (azaz az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) felvette a hivatalosan is diagnosztizálható betegségek listájára. Az orvostudomány szerint a következő tünetek esetén beszélhetünk burnoutról: fáradtság és fizikai kimerültség; eltávolodás a munkától, általánosan negatív érzelmek és gondolatok azzal kapcsolatban; látványosan csökkenő hatékonyság. Csupa olyan dolog, ami egy jó főnököt mind szakmailag, mind emberileg komoly aggodalmakkal tölthet el.

Különösen rossz hír, hogy miután egy hosszú idő alatt, sokáig lappangva kialakuló mentális állapotról beszélünk, a javulás sem egyik napról a másikra zajlik le – sőt, hónapokra is kieshet miatta egy dolgozó még akkor is, ha célzott segítséget kap a legyőzésére. Emiatt, sok egészségügyi kérdéshez hasonlóan, itt is felértékelődik a prevenció szerepe. A megelőzéshez vezető út első állomása az, hogy tisztában legyünk a munkahelyi egészség szempontjából leginkább kockázatos tényezőkkel.

Egy 2015/2016-os, Staying@Work nevű kutatás 34 ország több mint 1600 munkavállalója segítségével világszinten, illetve kontinensekre lebontva is meghatározta azokat a tényezőket, amiket az emberek veszélyesnek éreztek a saját egészségükre nézve. Nem meglepő módon a stressz végzett az első helyen globálisan és Európában egyaránt, előbbinél 64%, utóbbinál 74% gondolta komoly problémának az életben. A második helyezett a világ legtöbb táján a fizikai inaktivitás, azaz a túlzottan kevés mozgás lett, mögötte viszont már eltérő okok állnak. Az egyik ilyen a presenteeism, amely leginkább „kimerült jelenlétnek” fordítható: , ezen állapot kontinensünkön sajnos nagyon gyakori, minden harmadik ember életét rendszeresen megkeseríti. Érdekes, hogy a globális Top 5-be ugyanakkor nem került be ez a jelenség, így egyértelműen a nyugati világ problémájaként lehet rátekinteni. Ezzel párhuzamosan viszont beszédes, hogy míg a világ többi táján kockázatosnak tartják a kialvatlanságot, addig Európában ez hátrébb szorult a problémák rangsorában. Sokan nem is gondolják azt a hétköznapokban, hogy keveset aludni nem csak kényelmetlen, hanem kifejezetten romboló is.

Miként tekintsen minderre egy munkáltató? A kulcsszó a figyelem. Figyelni kell arra, hogy:

• ne helyezzen túl nagy nyomást a kollégákra;
• betegség esetén ne dolgoztassa őket és ügyeljen arra, hogyne hátráltassa a felépülést;
• valamint teremtsen olyan lehetőséget a munkavállalók számára, amin keresztül elősegítheti azok pihentségét, alvásmennyiségét (például ne küldjön emailt, feladatot munkaidőn túl).

Sajnos sok cégvezető hajlamos átlépni ezeken azzal az indokkal, hogy rövid távon ronthatják a termelékenységet. Jó hír viszont, hogy az utóbbi időben egyre többen vannak olyanok is, akik – részint saját korábbi rossz tapasztalatok miatt – figyelnek a fentiekre, és segíteni akarnak dolgozóiknak, amivel így közvetetten a cégüknek is nagy szolgálatot tesznek. Az olyan digitális megoldások pedig, mint az aktivitási, élettani és orvosi adatokat együttesen kezelő,  személyre szabott visszajelzést adó Fitpuli, segítő kezet nyújt mindehhez.

A témáról Dr. Oláh Dániel, a Fitpuli egyik alapítója tartott előadást a HVG Egészségtudatos Munkahely Konferencián.