Mennyi vizet igyunk?

Admin • 2019.09.08

Jó eséllyel szintén elért már hozzád a “2,5-3 liter vizet igyál meg egy nap!” üzenet, amit sokan igyekeznek is szentírásként követni – közben pedig nem foglalkoznak a téma komplexitásával. Holott így ebben a formában ez a célszám az ausztrál Monash Egyetem által készített friss kutatás szerint, megalapozatlan. Jelenleg ugyanis nem létezik olyan tudományos képlet, amely egyből kidobja, most épp mennyi folyadékra van szükséged, a legpontosabb becslések is csupán a nap során elvesztett folyadék minimum pótlására adnak iránymutatást.

Ahhoz, hogy megértsük a miérteket, először érdemes megismerni, mik a folyadékhoz fűződő viszonyunk alapjai. Testünk 55-60%-át víz tölti fel, ami folyamatosan biztosítja a szervezet alapvető folyamataihoz nélkülözhetetlen közeget. Ez az arány ráadásul az agyunk és a vérünk esetében még ennél is magasabb, 70 és 83 százalék. Nem véletlen, hogy míg étel nélkül hetekig túlélhet valaki, addig bevitt folyadék nélkül pusztán pár napig bírjuk, és már néhány órányi vízhiány (dehidratáltság) is nyomot hagyhat a szellemi és fizikai teljesítményen. Beszélgetés, sétálás, légzés: ezek mind-mind olyan tevékenységek, amelyek közben észrevétlenül ürül a víz a szervezetünkből.

A vízháztartás összetettségét jól mutatja, hogy szinte nincs is olyan paraméter, ami ne befolyásolná a szervezet folyadékszükségletét. A nem, az életkor, a testsúly, az időjárás, a külső hőmérséklet, a fizikai aktivitás vagy a szabadban végzett munka, de akár egy lázas állapot, gyomor-bélrendszeri vírusfertőzés megléte mind fontos összetevő lehet.

Mindeközben viszont a folyadékbevitelre is több csatornánk van, nem csak a pohár vagy a palack! A napi adag körülbelül 20%-át az ételekből nyeri ki szervezetünk, ami még ennél is magasabb lehet, ha valaki sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt (fun fact: a görögdinnye és a paradicsom több mint 90%-os víztartalommal bír). Innen nézve már látható, hogy jóval kisebb a fókusz a megivott folyadékon – sőt, ha magas víztartalmú ételek fogyasztása mellett valaki folyamatosan a csaphoz is kitérőket tesz, az káros is lehet: a megnövekedett vizeletmennyiséggel ugyanis például só is ürül, amit aztán az újabb poharak csak tovább csökkenteni tudnak, pótolni nem.

Fontos faktor még a szomjúságérzet, amit górcső alá vett egy másik, San Franciscóból érkező kutatás. Arra jutottak, hogy normális esetben az agy a torok és a gyomor jelzései alapján már nagyjából 10 perccel azelőtt szomjúságérzetet idéz elő, hogy a vérben elkezdene látványosan megcsappanni a vízszint. Ezt aztán ösztönösen csillapítani is akarjuk. De ez a jelzési szint és az arra adott reakció – csakúgy mint a fizikai fájdalomküszöb esetében – mindannyiunknál máshol van, és sajnos sokaknál korábban vagy később lép életbe az egészségesnél, így jellemzően például a kor előrehaladtával a szomjúságérzet csökken, vagyis az idősebbek számára a kiszáradás nagyobb valószínűséggel következik be.

Mi ebből a tanulság? Leginkább az, hogy a vízivás kérdése jóval összetettebb, mint eddig gondoltuk, és jóval pontosabban kell felmérnünk életmódunkat és a saját szervezetünk ritmusát ahhoz, hogy tudjuk, mennyi folyadékot milyen ütemben kell bevinnünk. A Fitpuli hamarosan élesedő vízivást támogató modulja épp ebben fog segíteni!