Munkahelyi magányosság – a pandémia tükrében – PszichoPuli I.

Admin • 2022.03.01

A magány egészségkárosító hatásairól egyre többet cikkeznek a tudományos folyóiratok, veszélyei pedig a munka világát sem kímélik, a COVID pedig csak tovább nehezítette a helyzetet. Erről szól új, mentális egészséggel foglalkozó cikksorozatunk, a PszichoPuli első része.

Hogy a pandémia milyen össztársadalmi traumákat okozott az emberiség történetében, arra egyelőre aligha látunk rá. Ám hogy az emberi kapcsolatainkban alapvető változásokat eredményezett, valamint, hogy új értelmet adott a magány, az egyedüllét, az izoláció szavak jelentésének, az kétségtelen.

A legtöbb felnőttet elsősorban mégis a munka frontján történt változások és új kényszerek érintették leghangsúlyosabban. Rengetegen váltak munkanélkülivé, akiknek pedig szerencsésen megmaradt a munkája, azoknak sok esetben teljesen új keretekhez kellett megtanulniuk alkalmazkodni.

Maradj otthon – áldás és átok

Ahol csak megoldható volt, ott a home office és online megbeszélések váltak az új normává, ami önmagában is kihívást jelenthet, ráadásul sokaknak nem adatott meg mindehhez a nyugodt otthoni környezet, hiszen sok család összes tagjának otthon kellett maradnia. Anyu is dolgozna, apu is dolgozna, de otthonról tanulnának a gyerekek is – mindez kiugróan magas stresszel járt.

Ráadásul azzal az ambivalens helyzettel is meg kellett küzdenünk, hogy ez még mindig a szerencsésebb eset. Hiszen sokan, akik egyedül éltek, a szociális hálót, a közösségi élményt csak házon kívül kaphatták meg kollégáktól, barátoktól. Ez pedig a járvány miatti lezárások nyomán erősen visszaesett, vagy virtuális terekbe költözött. Nem csoda, hogy a járvány első sokkja után hamar elkezdtek a szakértők arról beszélni, a vírus nem csak a konkrét megbetegedéssel veszélyeztet: az izoláció, a magány csaknem ugyanolyan káros az egészségre.

A világjárvány pszichés hatásait már 2020-ban elkezdték átfogó felmérésekkel vizsgálni. Ezekben a vizsgálatokban a depresszió, a szorongás, illetve a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) tünetei is kiugró értékeket mutattak. A tudósok figyelme hamar fókuszálódott a járvány lélektani hatásainak egyik részterületére: a magányosságra és az izolációra.

Egy 2020-as kutatás egyenesen azt a sokkoló megállapítást tette, hogy a magányosság fizikai egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásai majdhogynem egyeznek az elhízás, vagy akár napi tizenöt szál cigaretta elszívásának hatásaival. Ez, és számos egyéb kutatás hangsúlyozta  továbbá, hogy a fiatalok, főleg a Z-generáció tagjai, valamint a nők általában fokozottan veszélyeztetettnek számítanak a magány és a szorongás frontján. Arra is több felmérés rámutatott, hogy a közösségimédia-platformokon töltött idő csak fokozza ezeket a veszélyeket.

Munkahelyi magányosság

A munkahellyel kapcsolatban megélt magányosság leginkább a kollégák közötti minőségi személyes kommunikáció hiányáról szól. Fontos, hogy a munkahelyi kapcsolatok minősége és mennyisége is fontos tényező, ezek közül egyik sem tudja maradéktalanul kiváltani a másikat. Tehát hiába van például valakinek sok olyan kollégája, akivel rendszeres a kommunikáció, ha ez a kommunikáció felszínes és távolságtartó. Ugyanígy fordítva: ha valakinek van egy-két igazán közeli kollégája, az sokat tehet az ő magányossága ellen, de ha mindeközben a kollégák többségével semmiféle kapcsolata nincs, akkor ugyanúgy megélhet munkahelyi magányt.

Az ember társas lény, ezt millióan leírták már előttünk, ám nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ezt a gondolatot a munkaszervezésnél is szem előtt kell tartani.

A munkahely nem csak a termelés helyszíne, hanem közösség is, ahol jelentős mennyiségű időt töltünk.

Nyilván nem lehet a vezetők egyedüli felelőssége a csapaton belüli személyes kapcsolatok kialakítása – azért minden munkavállalónak tennie kell. De a közös feladatokon túl az informális kapcsolódás lehetőségeit a munkaadónak meg kell teremtenie. Legalábbis ha erős, elkötelezett csapatot szeretne, ahol nem túl magas a fluktuáció. A jó munkaközösség ugyanis sokaknak csaknem ugyanolyan fontos a munkahelyük megítélésekor, egy esetleges váltással kapcsolatos döntési helyzetben, mint a fizetés nagysága vagy a béren kívüli juttatások mibenléte.

A munkahelyi szociális kapcsolatoknak a vállalatok működésének szempontjából is elemi jelentősége van. Egy 2009-es kutatás például kimutatta, hogy a jó munkakapcsolatok nemcsak a munkával való elégedettségre, az elköteleződésre és a motivációra hatnak pozitívan, de hozzájárulhatnak a döntéshozatal könnyebbségéhez, a tudás felhalmozásához, és az innovációhoz is. Magyarán a vállalat, ahol erősebbek a közösségek, jobban is teljesít.

Számos vállalat már a COVID első hónapjaiban is tevékenyen dolgozott azért, hogy lehetőséget biztosítson a csapatszellem és a közösségi élmény fenntartására. Bár messze nem tudnak olyan erős élményt adni, mint a személyes találkozások vagy az irodában együtt töltött idő, de nem szabad lebecsülni a technológia szerepét a munkahelyi magányosság elleni küzdelemben.

Mit tegyünk a munkahelyi magányosság ellen?

Így például az olyan online találkozók, amelyek nem munkamegbeszélések, hanem kötetlenebb, informális jellegűek, hozzájárulhatnak a csapatszellem fenntartásához. Az otthoni munkavégzésben gyakorlott vállalatok azt is hangsúlyozzák: ilyen online eseményeknél fontos például, hogy minden résztvevő bekapcsolt kamerával vegyen részt, hogy ha csak videón is, de lássák egymást a csapattagok. Emellett az is fontos, hogy ezeket az eseményeket facilitálja egy arra alkalmas személy, aki figyel nem csak arra, hogy legyenek témák, amelyek mentén halad a kezdeményezés, de arra is, hogy minden résztvevő szót kapjon.

Az online csapatépítő kezdeményezések, a járványhelyzet enyhülésével pedig a rendszeres személyes közösségi élmények, csapatépítő programok szerepe nagyobb, mint valaha. Fontos az is, hogy a csapatépítés valóban csapatépítés legyen, azaz legyenek a csapattagokat egymással megismertető, egymáshoz közelebb hozó programok.

A közös célért való játékos küzdelem akár egyénileg, akár párokban, akár csapatokban szintén sokat tehet a magányosság ellen. A kulcs a kollégák tényleges bevonásában rejlik. Így fontos, hogy ismerjük az igényeiket és azt, hogy milyen programok szolgálnák valójában az ő munkahelyi szociális hálóba való beilleszkedésüket és munkatársi kapcsolataikat. 

Mivel a pandémia hatására az egészségmegőrzés szerepe felértékelődött, az egészséggel kapcsolatos vállalati kezdeményezések fontossága is megnőtt. Így számos vállalat olyan megoldásokat keres – helyesen! – amelyek úgy tesznek a munkahelyi magányosság ellen, a közösségek erősítéséért, hogy közben az egyéni egészségtudatosságra is pozitívan hatnak.

Ezen a területen is sokat segíthet a technológia. Az egészségfejlesztő applikációk például lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy egészségügyi szakemberekkel, önsegítő csoportokkal, vagy egymással is interakcióba lépjenek. A holisztikus jóllét-programok ugyanis nemcsak a felhasználók fizikai, hanem mentális egészségére és szociális kapcsolódásaira is hangsúlyt fektetnek. Mind kkv-k, mind nagyvállalatok közül vannak olyan partnereink, akik a járvány első szakaszában is online közösségi kezdeményezésekkel, lépésgyűjtő, esetleg kerékpáros kihívásokkal tettek a munkavállalóik elszigetelődése ellen. Ennek pozitív hatásait pedig azóta is élvezik.

Akár átfogó egészségvédelmi programban, akár egészségfókuszú közösségi kezdeményezésben gondolkodsz, a Fitpulinál tudunk személyre szabott megoldásokat. Keress minket bizalommal!