A szorongás tünetei: a szimpla aggodalomtól a szorongásos zavarokig

Admin • 2020.10.08

A szorongás lehetséges okai,  típusai, a szorongás testi tünetei, a generalizált szorongás tünetei, valamint a szorongásos zavarok kezelése közérthetően.

Mikor és miért szorongunk? Az normálisnak tekinthető stressztől a generalizált szorongásig  

Mindenki szorong – és ezzel egy bizonyos határig nincs is semmi baj

A szorongás egyáltalán nem ördögtől való dolog, éppen ellenkezőleg: bizonyos mértékig teljesen normálisnak tekinthető. Egy munkahelyváltás, egy első randi, egy vizsga vagy egy állásinterjú előtt természetes, hogy izgulunk. Sőt, még jól is jöhet egy kis drukk, sok sportolót például kifejezetten felpörget a verseny előtti izgalom, és jobb teljesítményre ösztönöz. 

Ez persze nem mindig és nem mindenkivel van így. Egy nagyobb műtét előtt például aligha kellemes vagy hasznos a bennünket elfogó szorongás. Ugyanakkor az esetek többségében ez is teljesen normálisnak tekinthető, hiszen kinek nem szorul össze a gyomra, ha egy komoly beavatkozás vár rá? 

Amikor a szorongás már kóros: a szorongásos zavarok

A szorongás azonban nem minden esetben normális. Kóros szorongásról akkor beszélhetünk, ha:

• a szorongásos reakció eltúlzott,
• a szorongás nem köthető semmilyen kézzel fogható okhoz, 
• ha olyan mértékű, hogy az egyén számára kontrollálhatatlan,
• emiatt a mindennapi tevékenységek elvégzését is akadályozza,
• és tartós stresszt okoz. 

A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichológiai betegségek közé tartoznak. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség adatai szerint a munkahelyi hiányzások több mint 50%-a mögött is valamilyen, a stresszel összefüggő probléma húzódik meg. A statisztikák szerint élete folyamán minden 4. ember találkozik valamilyen szorongásos zavarral. Ezek a betegségek egyébként a nőknél egyébként 2-3-szor gyakoribbak, mint a férfiaknál. 

A szorongásos zavarok típusai:

• pánikbetegség,
• akut stressz zavar, 
• különféle fóbiák (pl. arachnofóbia, agorafóbia, szociális fóbia stb.),
• kényszeres zavar,
• poszttraumás stressz, 
• generalizált szorongás.

Az egyik leggyakrabban előforduló, legtöbb embert sújtó szorongásos zavar a generalizált szorongás (vagy precízebben: generalizált szorongásos zavar – GAD). Ezért a cikk további részében ezt a szorongásos zavart tárgyaljuk. Kitérünk rá, melyek a generalizált szorongás tünetei, okai, valamint a lehetséges gyógymódokra.

Tipp: Alkalmas okosóra használatával, monitorozhatod a napi mozgásod és megfigyelheted alvási szokásaid. Tudatosságot vezethetsz be segítségével az életetbe ami segít felülkerekedni az aggodalmakon.

A generalizált szorongás fogalma

Mi az a generalizált szorongás?

Míg a szorongás rendszerint egy konkrét okhoz, eseményhez, tárgyhoz, személyhez stb. köthető, addig a generalizált szorongás esetében lehetetlen azonosítani egy kézzel fogható kiváltó okot. A generalizált szorongás további kritériuma, hogy legalább hat hónapon keresztül folyamatosan fennáll. Intenzitása pedig jelentős, vagyis többé-kevésbé kontrollálhatatlan, a mindennapi életet nehezítő, gátló szorongás.

A betegeknél gyakori, hogy nem behatárolható aggodalom vagy rettegés gyötri őket

• a jövővel, 
• a párkapcsolatokkkal, 
• a teljesítménnyel kapcsolatban; illetve
• magánéleti és egzisztenciális félelmek, 
• valamint a saját és családtagjaik egészségi állapotát, 
• életét érintő szorongás is tipikus körükben. 

A generalizált szorongás bemutatása egy konkrét példán keresztül

Az érthetőség kedvéért egy konkrét példával mutatjuk meg a hétköznapi, „normális” szorongás és a generalizált szorongás közötti különbséget. Tegyük fel, hogy valakinek egy családtagja expedícióra indul, amelynek célja a Mount Everest meghódítása. Tegyük fel, hogy telefonon folyamatosan kapcsolatban vannak. Ám az illető megtudja, hogy nagy vihar tombol a térségben, és a hegymászó expedícióban részt vevő családtagját nem tudja elérni. Ebben az esetben az aggodalom, a szorongás kézzel fogható okhoz köthető és indokolt, természetes. 

Most tételezzük fel, hogy valaki Magyarországon él, és a vele egy településen élő családtagjait, barátait hívja telefonon. De amikor bármelyiküket nem éri el, és fél órán belül az illető nem hívja vissza, ez a személy azonnal rémeket lát. „Biztosan valami baleset érte!” „Frontálisan ütközött az autójával!” „Felrobbant a munkahelyén a gázbojler, és szörnyethalt!” és így tovább. Minden esetben, amikor valaki fél órán belül nem jelentkezik, az illetőt szinte a jeges rémület keríti hatalmába. 

Nincs konkrét oka a szorongásnak, hiszen valószínű, hogy az illető dugóba került, esetleg tárgyaláson vagy megbeszélésen vagy privát vacsorán, színházi előadáson stb. vesz részt. A generalizált szorongásban szenvedő egyén azonban mindig a legrosszabb forgatókönyveket veszi sorra, és ezek általában végig is futnak az agyában. A szorongás emellett nagyon intenzív, erős, és a beteg nem tudja kontrollálni.

A generalizált szorongás lehetséges kiváltó okai

A generalizált szorongást számos különféle tényező kiválthatja. Ahogyan más betegségeknél is előfordul, az örökletes és a fejlődési tényezők együttesen állnak ennek a szorongásos zavarnak a hátterében. Anatómiailag egyébként az agy érzelmi központja, az amigdala funkcionális kapcsolatának a zavara a betegség oka.  

A generalizált szorongás kialakulásában szerepet játszhatnak:

• genetikai adottságok, örökletes tényezők,
• tartós stressz,
• az intimitás, a társ hiánya,
• nagy veszteségek (közeli hozzátartozó, családtag elvesztése, anyagi károk stb.),
• tartósan rossz anyagi helyzet, 
• önbizalomhiány, önértékelési zavarok, 
• életkorhoz, életszakaszokhoz kötődő válságok (serdülőkor, változó kor, öregedés),
• alkoholizmus,
• hosszú ideig tartó kábítószer-használat. 

A generalizált szorongás tünetei

A generalizált szorongás mentális tünetei 

Folyamatosan fennálló:

• rossz, baljós előérzet, 
• borúlátás, pesszimizmus, 
• ingerlékenység,
• koncentrációs nehézségek,
• „vesztes vagyok” érzése,
• deperszonalizáció.

A generalizált szorongás testi tünetei 

• Kimerültség, alvászavar.
• Hideg bőr, hidegrázás.
• Hőhullámok, izzadás. 
• Nehézlégzés. 
• Szapora légzés, apró lélegzetvételek.
• Szapora pulzus. 
• Gombóc a torokban. 
• Mellkasi fájdalom.
• Kipirulás, sápadtság.
• Szájszárazság.
• Izomfeszülés, izommerevség. 
• Gyakori vizelési inger.
• Hasi panaszok, hasmenés. 

Mivel ez a betegség gyakorlatilag bármilyen életkorban előfordulhat, a generalizált szorongás tünetei felnőttkorban és gyermekkorban hasonlóak. 

A generalizált szorongás kezelése

A generalizált szorongás kezelési módja attól függ, mennyire súlyos stádiumban van a beteg.

A generalizált szorongás gyógyszeres és pszichoterápiás kezelése

Súlyos esetben különféle egyéni és csoportos pszichoterápiás módszerekkel jól kezelhető a betegség. Ezek közül a szakemberek szerint a kognitív viselkedésterápia a legeredményesebb. Ennek során azt próbálják felszínre hozni, hogy milyen gondolkodásbeli torzulások kiiktatásával oldható meg a pszichés probléma.

A terápiát gyakran kombinálják gyógyszeres kezeléssel, a kettő egymást kiegészítve, párhuzamosan a leghatékonyabb. A gyógyszeres kezelés során:

• antidepresszánsok,
• szorongásoldók
• és nyugtatók alkalmazására is sor kerülhet. 

A generalizált szorongás kezelése úgynevezett alacsony intenzitású módszerekkel

Amennyiben a generalizált szorongás enyhébb, még nem gátolja a mindennapi tevékenységek végzését, életmódváltással, új szokások beiktatásával, a napirend átalakításával is kezelhetjük. 

Néhány példa:

• rendszeres mozgás,
• fix napirend, 
• magas szintű alváshigiéné,
• mindezek támogatása egy olyan digitális egészségprogrammal, mint amilyen a Fitpuli,
• a problémák megosztása másokkal, 
• kellő idő- és energiaráfordítás a mindennapi örömszerző tevékenységekre,
• relaxáció.

A Fitpuli ugyanakkor nem csak a szorongás leküzdésében, de az aktív, egészséges életmód támogatása révén a megelőzésében is hatékony segítőtárs.