Tényleg működhet a szociális távolságtartás a koronavírus elleni küzdelemben?

Admin • 2020.03.15

A koronavírus-járvány eredete és terjedése mostanra már a legtöbbek számára jól ismert, és a nagy erőkkel zajló ismeretterjesztő kampány a higiénés óvintézkedéseket is hatékonyan terjeszti. A médiában nemrég felbukkant „szociális távolságtartás” (angolul social distancing) elvét azonban sokan kétkedve, hitetlenkedve fogadták, vagy akár élből komolytalannak titulálták. Lehet mégis jogosultsága ennek az eszköznek a járvány terjedésének megakadályozásában?

Mit jelent pontosan a szociális távolságtartás? Természetesen nem azt, hogy mostantól senkivel ne álljunk szóba, és hermetikusan zárjuk el magunkat a világtól, fásult magányban. Azonban fontos tudatosítani, hogy a mostani és bármely hasonló járvány terjedése elsődlegesen személyes érintkezésen alapul – a szociális távolságtartás pedig ez utóbbit igyekszik kordában tartani azáltal, hogy arra szólít fel: kerüljük a zsúfolt, sok résztvevővel zajló helyzeteket és eseményeket. Ilyen lehet bármilyen rendezvény (koncert, mozi, konferencia), a frekventált tömegközlekedési eszközök, de akár nagy közösségi találkozók (családi ünnepségek, esküvők, összejövetelek) is.

Azt jelenti mindez, hogy egyáltalán ne érintkezzünk szeretteinkkel a járvány alatt? Egyáltalán nem. A szociális támogatás különösen kiemelt ebben az időben, hiszen egyike az egészségünk alapját képező hat központi pillérnek – azonban legalább ennyire fontos, hogy a lehetőségekhez mérten ezt inkább távolról, telefonon, interneten keresztül tegyük (külön figyelmet fordítva leginkább használt eszközünk: a mobiltelefonunk fertőtlenítésére is!). Ezen tanácsnak hatványozott jelentősége van magasabb kockázatú, idős rokonaink esetében, akikkel fokozott óvatossággal, személyesen lehetőleg kevesebbet érintkezzünk!

Elvben persze szépen hangzik mindez, de van-e valójában értelme a szociális távolságtartásnak? A Washington Post március 14-i cikkében zseniális mozgóképes szimuláción keresztül mutatja meg, mekkora hatással lehet a vírus terjedésére ez az eszköz. A mozgó modellekért érdemes az előbbi linkre kattintani, ahol lefelé görgetve négy eset szimulációját láthatjuk – jelen cikkünkben ezek végeredményét (a modellezett járvány lezajlásának összefoglaló ábráit) mutatjuk:

A Washington Post cikkében szereplő négy járványmodell eredménye.

1. Az első eset a teljesen szabad mozgás modellje, ahol látható a fertőzés rendkívül gyors terjedése (élesen emelkedő barna sáv, illetve a mozgó szimulációban a türkiz pontok barnává színeződése; a megjelenő lila sáv a gyógyult eseteket mutatja).
2. A második modelldoboz egy karantén működését mutatja, ahol hozzáteszik, hogy valós élethelyzetben tökéletes karantén ilyen mértékben nem reális, ezért az átjutó emberek miatt itt is komoly mértékű a fertőzés terjedése.
3. A modellek innen válnak igazán érdekessé: a következő, harmadik doboz azt az esetet mutatja, amikor a társadalom háromnegyede szociális távolságtartást alkalmaz (azaz négyből három ember otthon marad és távolságot tart).
4. A negyedik doboz szintén a szociális távolságtartás esetét mutatja be, azonban ezúttal kétszer olyan szigorú feltételek mellett, azaz ekkor nyolcból hét ember tartja be azt.

Ez úton hangsúlyozzuk, hogy mindez szimuláció, és nem tükrözi közvetlenül a koronavírus terjedését – azonban kiválóan szemlélteti a szociális távolságtartás erejét. 

Mindebből mi a fő üzenet? Elsődlegesen az, hogy a szociális távolságtartás kérdésében rendkívüli mértékben számít, mennyire veszik komolyan, és támogatják azt az egyes emberek – hiszen bármilyen kormányzati intézkedés mellett saját magunk is felelősek vagyunk azok sikeréért. Ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy szakítsuk meg a kapcsolatot szeretteinkkel: a lelki támogatás, telefonos vagy internetes érintkezés rengeteget számít ezekben az időkben.